Kritikák

Fr. Barsi Balázs OFM 2002, Sümeg ( Az „Életed Üzenet” c. könyv elõszavából )
Jókai Anna írónõ 2003. Budapest ( A „ Rejtjelek „ c. verseskötet ajánlása )
Bíró László püspök 2003. Budapest ( részlet a „ Rejtjelek” c. kötet ajánlásából )
Losonci Miklós mûvészettörténész 1987. Mûvészeti Tárló, Budapest
Szántó Piroska grafikus és festõmûvész az „ Embermesék ” sorozatról 1991. Budapest
Vas István költõ az „ Embermesék” sorozatról 1991. Budapest
Szabó Vladimír grafikusmûvész 1991. Budapest
Eszterházy Péter író 1991. Budapest
Pogány Ödön Gábor A Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott Fõigazgatója
Dr. Kathe Sander – Wietfeld Paderborn város Mûvészeti Egyesülés, mûvészeti és kult. Referens 1988.
D. A. Új Ember, 1987.március 15.
Jelenits István piarista szerzetes, tanár 1987. Budapest
Bocholt - Borkener Volksblatt 1992.március 9.
Hanne Buschmann Rheinische Post, 1992. március 7.
Kirche und Leben 1992. március 22.
V. Kulcsár Ildikó újságíró Nõk Lapja,1996/43
Barsi Balázs Ferences szerzetes, hitszónok és lelki író 1997.03.27
Barsi Balázs Ferences szerzetes, hitszónok és lelki író 1997.04.08.

Simon András egyedülálló mûvészetében szinte a végletekig igazolódik, amit egy festõmûvésztõl hallottam: "az egyszerûség nem cél, hanem eredmény..." A mûvész átenged a szívén egy üzenetet, amely õt megragadja, és amely ki akar fejezõdni benne és általa. Vasadi Péter mondta: „a vers íródik.”

Ezek a szimbólumok, amelyeknek megdöbbent szemlélõi lehetünk, Simon András által megrajzolódtak. Legtöbbnél az az érzésem, nem is rajzolódhattak volna másképp. A csoda az, hogy ehhez András kellett; valaki, egy Ádám fiai közül, aki Krisztus világosságában újra nevet ad a létezõknek…

A sok harsogó egyházi giccs és Istent káromló ócska szentképözön szemétdombján a mi magyar földünkön jelentek meg ezek a tiszta jelek. Bárcsak elterjednének (minden esetben a szerzõ engedélyével), és bele lennének vésve lekigyakorlatos házak kertjeinek márványtömbjeibe; terjedne képeslapokon, amelyeken barát ír barátjának, jegyes a jegyesének, ember az embernek gyász, vagy vigasság napjaiban: ünnepeken és hétköznapokon; s bekeretezve szobák falán tûnnének fel… A szimbólumokat kísérõ rövid írásokban benne van a pusztai atyák szinte nyers tömörsége, a középkori misztikusok himnusztöredékei, és Istent keresõ és szeretõ kortársaink modernsége.

Fr. Barsi Balázs OFM 2002, Sümeg ( Az „Életed Üzenet” c. könyv elõszavából )

 

„Simon András megnyilatkozásai hitelesek. Személyes érintettség és biztos spirituális tudás együtt van jelen a versekben, meditációkban. S Isten különös kegyelme, hogy a szó mellé képet is tud – méltóan illeszteni. Olvassák és használják szeretettel sorait!”

Jókai Anna írónõ 2003. Budapest ( A „ Rejtjelek „ c. verseskötet ajánlása )

 

„…A „ Rejtjelek” címû kötetben egyszerre rejlik az isten-és emberszeretet titka, öröme, vágy, egy ember viaskodása, hogy Istent szerethesse, és az Õ erejében szétajándékozhassa önmagát embertársainak. Az apró gondolatszilánkok mintha az õsi elvet akarnák sulykolni: ha nem tudsz imádkozni, indulj el szeretni, ha nem tudsz szeretni, kezdj el imádkozni !A mûvész intuitív ember. Nem didaktikusan biztat arra, hogy az isten – és emberszeretet egyensúlyban legyen bennünk, de vertikálisan és horizontálisan nyitott grafikái, ragyogóan tömör gondolatai magukkal ragadnak, belénk oltják az igényt: éljünk teljes életet, merjük a fõparancs szellemében szétajándékozni önmagunkat.”

Bíró László püspök 2003. Budapest ( részlet a „ Rejtjelek” c. kötet ajánlásából )

 

Egyik tekintélyes, ígéretes alakja grafikánk új hullámának. Annál is inkább az, mert tényleges tehetségét sok munkával, ízlésének pallérozásával, a technikai eszközök maradéktalan elsajátításával olyan fokra fejlesztette, hogy minden eszméjét képes képi gondolatra és formára átkölteni… Kevés lenne, ha csak rajzvezetésének bravúrjait említenénk, hisz ez természetes szint. A lényeg, hogy világszemléletét és szolidaritását jelölõ rajzai mélyen szimbolikus jelentésûek, szépíteni és jobbítani akarják a világot. Az esztétikum erkölcsiséget is hordoz szelíd, olykor meghökkentõ változatokkal. Múlt feszül e vonaláramlásban és még inkább jövõ.

Losonci Miklós mûvészettörténész 1987. Mûvészeti Tárló, Budapest

 

Simon András mûvei nekem nagyon tetszenek. Nagyon szimpatikus a technikája, a felfogása s a fantáziájának a szertelen bõsége. Nagyon tehetségesnek tartom.

Szántó Piroska grafikus és festõmûvész az „ Embermesék ” sorozatról 1991. Budapest

 

Egy koráramlatot ragadott meg és ezt a koráramlatot iróniával telítette. Nagyobb teljesítmény, hogy éppen az irónián keresztül tudott eljutni a szeretethez. Ezért igazi mûvész.

Vas István költõ az „ Embermesék” sorozatról 1991. Budapest

 

Simon András fiatal pályatársamat igazi, vérbeli jó mûvésznek tartom!

Szabó Vladimír grafikusmûvész 1991. Budapest

 

Simon András képeihez Az írók rendszerint irigylik a festõket, zenészeket, mert úgy gondolják, amazokat nem terheli közvetlen értelmezés; egy szó egyedül is jelent valamit, egy hang, egy vonal nem – ez az irigység tárgya. Ezeken a lapokon a vonalak mégis közvetlenül is szólnak, történeteket mondanak el, ami manapság. Több – kevesebb okkal nem szokás. E vonalak, patetikusan szólva, mintha terhet vennének magukra – miközben a képek nem lesznek irodalmiasak vagy illusztrációk, ami ilyenkor alig elkerülhetõ veszély. Kívánjunk e vállalkozó szellemû vonalaknak sok új kalandot és teret a kalandokhoz.

Eszterházy Péter író 1991. Budapest

 

Simon András grafikáival találkozni mindig és mindenki számára emlékezetes marad. Akik kézhez veszik piros betûs ünnepi alkalmakkor kapott üdvözlõ kártyáit jelképes embléma kíséretében, esetleg nem is tudják, ki a tervezõje ezeknek a bibliai idézetekkel ellátott ízléses lapoknak. Megnyilatkozásainak igazi lehetõséget azonban az önálló képgrafikák kínálnak. Ezek olyan tollrajzok, amelyek sokszorosított változatban kerülnek a nyilvánosság elé. Egyre növekszik irántuk az érdeklõdés, a mûértõk igyekeznek is szerezni belõlük egy – egy levonatot… Munkásságának indítéka, érdeme a közéletet meghatározó erkölcsi tanulságok hangsúlya, a jellemalakító ideák és érzések parabolikus emlékeztetõje. A magasztos mondanivaló azonban nem elég a mûalkotás hatásának elérésére, a megjelenítés, a kifejezés mûvészi hitelét a sajátos szakmai eszközök kifogástalan alkalmazása biztosítja. Bízvást állítható, hogy Simon András rendelkezik az efféle gyakorlati felkészültséggel, ám mindenek elõtt az ábrázolás hibátlanságát biztosító rajztudással… Mûveinek tartalma filozófikus töltésû, divatos mûszóval értelmezve: képei a gondolati képzõmûvészet körébe sorolhatók, lelki tulajdonságokról, az igazságra vezérlõ vélelmekrõl szólnak, összességükben etikai, ontológiai fogalmakra utalnak… Simon András jóra használja viruló, sugárzó rajzkészségét: a tévelygõk, az ítéletükben bizonytalankodók között idõnként feltûnik a salvator alakja, s a belõle áradó harmónia a világszínpad kavargásának is értelmet ad.

Pogány Ödön Gábor A Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott Fõigazgatója

 

Simon András kiváló rajzoló, fantáziája rendkívül gazdag és komoly mûvészi igényességgel rendelkezik. Azt az utat járja, amire a grafikusok a középkor óta szinte klasszikus hagyományossággal elkötelezték magukat: bemutatja az emberek erényeit és bûneit. Ábrázolja az ember esendõségét az arany és a dicsõség dolgában, érzékelteti az emberek keményszívûségét és alakoskodását, megmutatja, hogyan rejtõzködnek az ismeretlenségbe, mert nem kívánják elkötelezni magukat, hogyan rejtõznek álarc mögé és kendõzik el magukat azért, mert semmiképpen sem akarják, hogy mások valamit kérjenek tõlük… Simon Andrásnak mérhetetlenül sok mondanivalója van és irónja könnyedén és folyamatosan engedelmeskedik neki. Olyan grafikus elbeszélõ, aki Kubinra emlékeztet. Mint Kubin, Simon is „belülrõl akarja szemlélni a formákat, alakokat és eseményeket és képekben akarja megfogalmazni ezeket.” Õt is „ ostromolja” a fekete – fehér képek víziójának áradata.

Dr. Kathe Sander – Wietfeld Paderborn város Mûvészeti Egyesülés, mûvészeti és kult. Referens 1988.

 

Simon András figyelemreméltó egyéni rajztechnikával és látásmóddal rendelkezik és egyedülálló érzékenységgel tudja az emberi élet legapróbb részleteit is, köztük éppen azokat, amelyekre sokszor ügyet sem vetünk. Evangéliumi egyszerûséggel hajol le a szenvedõkhöz, az alázatosakhoz, hogy mûvészetével felemelje õket.

D. A. Új Ember, 1987.március 15.

 

Simon András mûvészetével a legõsibb és legegyszerûbb csodákhoz vezet vissza minket. Azokhoz, amelyek mellett már nem szoktunk megállni. Ahogy – gyakran egyetlen tus vonással – fölidéz egy alakot, sorsot, történetet, az a legeszköztelenebb és legrafináltabb mûvészet. Nemhiába idézi egyik képe az irgalmas szamaritánus történetét. Simon András minden képében van valami az evangéliumi példabeszédek egyszerûségébõl és egyetemességébõl. Amikor képeit nézegetjük, látni tanulunk tõle, azzal a látással, amelyhez nem pusztán a szemek éleslátása szükséges, hanem a szív iskolázottsága is. Ezek a képek mindenféle oktató fontoskodás nélkül, ihletetten, jókedvûen és alázatosan vállalják a mûvészet legõsibb és legszebb feladatát: láttukra jobbak leszünk.

Jelenits István piarista szerzetes, tanár 1987. Budapest

 

…A grafikák mély benyomást tettek arra a kereken 60 látogatóra is, akik pénteken este megjelentek a tanácsháza elõcsarnokában. Különösen csodálatra méltó a hívõ mûvész grafikáinak technikája és témaválasztásának sokrétûsége: akár lenyomatok, akvarellek, eredeti rajzok vagy karikatúrák, akár egy vonallal rajzolt mûvek, vagy a részletekben szeretetteljesen elmerülõ grafikák, vagy a hit által meghatározott inspirációk aktuális témákról : Simon András belülrõl szándékozik megérinteni az embereket és valóban el akarja õket varázsolni finom vonalvezetésével, amely csak a lényegre tör… Dr. Günther Mees újságíró – a Katolikus Újságírók Világszövetségének elnöke – azt a véleményét hangoztatta, hogy szerinte a magyar mûvész munkái nem is grafikák, hanem az irodalom egy –egy eposzát tartalmazzák. ”Fantáziánkat a minden nap felfoghatóból a fel nem foghatóba, az irracionalitásba kell elvezetnünk, vagyis a fantázia gyönyörébe.”- mondja Mees.

Bocholt - Borkener Volksblatt 1992.március 9.

 

…Kitûnõ rajztechnikájával mágikus képeket alkotott, amelyek újból és újból magukhoz csalogatják a szemlélõket , hogy ismét megfürödjenek a mûvek kisugárzásában… A mûvészetben a legegyszerûbb a legnehezebb. Simon András ezt is tökéletesen bírja…

Hanne Buschmann Rheinische Post, 1992. március 7.

 

Simon András azokhoz a mûvészekhez tartozik, akikkel a találkozás midig emlékezetes marad – ezt mondta Heinrich Meyers, a közösség polgármester a grafikus kiállításának megnyitóján Hamminkelnben… Megemlített egy kis epizódot, amely arról gyõzte meg õt, hogy a kiállítás máris eredményes. Meyers úr megfigyelte, amint egy kisgyermek megállt a képek elõtt és magáról megfeledkezve csodálta azokat. Ennél többre talán nem is vágyhat egy mûvész!... Mûveiben Simon András a valóságot akarja láthatóvá tenni, ami több, mint amit mi felfoghatnánk. Képeiben és rajzaiban azt akarja kifejezni, amit szavakban nem lehet. Ezért a mûvek nem az értelemre hatnak, hanem spontán az érzelmekre.

Kirche und Leben 1992. március 22.

 

„Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak. Egyszerûen csak szeress És fontos leszel”– tanácsolja Simon András grafikus, aki Szeretetközelben címû könyvében ügyet sem vet az idõre, a pénzre, a sikerért lihegõ világra, egyszerûen csak arról töpreng versben és prózában, hogy milyen szerepet játszik, (játszhat) a hétköznapjainkban a szeretet. Ez a gyönyörû, elgondolkodtató kötet egy mélyen vallásos mûvész vallomása a hitrõl, a szépségrõl, a türelemrõl, az alázatról, s mindarról, ami számára fontos az életben. Szánjanak rá néhány estét.

V. Kulcsár Ildikó újságíró Nõk Lapja,1996/43

 

„Drága András! A „ Szeretetközelben” teológiai remekmû! Ezek után a te helyedben félnék többet írni. Köszönöm és köszönlek Istennek sokak és a magam nevében: Balázs atya”

Barsi Balázs Ferences szerzetes, hitszónok és lelki író 1997.03.27

 

„András! Abba ne hagyd az írást ! Az a kifejezés, amit írásodra alkalmaztam, ne bénítson, hanem indítson. MERJ tovább is írni és rajzolni. De mindig „belsõ kényszer” hajtson. Soraidat és gyönyörû rajzodat õrzöm. Megáldalak téged és szeretteidet. Balázs testvéred.”

Barsi Balázs Ferences szerzetes, hitszónok és lelki író 1997.04.08.

Nyelvvlaszt

       
Kategrik



Kiemelt kategria
ltalnos kategria